KIEMELT MŰVEK
-
Baglyas Erika: Hasznos tudás (2006 – 2007)
videómű
A 'Hasznos tudás' című installáció egy videó, amelyben egy nő, a művész maga kenyértésztát dagaszt. A filmen nem válnak láthatóvá a kenyértészta dagasztásának fortélyai. Bár nyilvánvalóan vannak, de ezt is, mint minden mást – amikor még hasznos, sőt szükséges tudásnak számított – el kellett sajátítani. A film alatt a dagasztás és az ehhez kapcsolódó tudás személyes, átélt élményeiről beszélek. A kenyérsütés egyike azoknak a hagyományoknak, amelyet az emberiség évezredek óta örökít tovább. Mára ez a tudás is elveszítette jelentését és jelentőségét. Olyan tudássá vált, amely csak annak hasznos, tovább... |
|
-
|
videómű
Az 1970-es években sokat bírálták a valóság fényképei ábrázolását. Ez volt filmelméleti kísérleteim kezdete. Számomra ez egy elemző periódus volt. Most már nem gondolkozom annyira analitikusan, hanem kreatívabban és expresszívebben, hogy a nyelvet szabadon használjam arra, hogy adjak az embereknek és magamnak. Számomra világos, hogy a képek a valóságtól különböző valamik. A képek a valóság jelzései, nem azonosak vele. A keretet megválasztják és összeállítják, és akkor úgy beszélhetünk ezekről a dolgokról, tovább... |
|
-
Csontó Lajos: Ne félj! (2006)
videómű
A videómunka mitológiai vonatkozású, Pénelopé és Odüsszeusz történetére és az időfelfogásunk szubjektív természetére reflektáló mű. Egyszerű, durva kötés alkotja a kép felületét, amelyen a következő feliratok olvashatók: Van még idő és Nincs már idő. A videó két képből áll, az egyiken a kötés felületének és feliratának a szétfejtése folyik, míg a másikon a visszafejtése. A fejtő személy keze nem látszik, így olyan hatást kelt, mint egy fövenyóra, amelyet felfordítása után már a gravitáció törvényei uralnak. (Falszöveg, Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum, Budapest) tovább... |
|
-
Hámos Gusztáv: Gyilkosok (1986)
videómű
Három interjú három gyilkossal. A videó egyik bérgyilkosának megbízatása egy mozihős likvidálására szól, a kivitelezéshez találkoznia kell az elektronikus jelnek és a celluloidnak. Az analóg videótechnika felhasználásának sokrétűsége betekintést enged a bérgyilkosok gondolataiba és rávilágít arra, hogy az arisztotelészi katarzis-elmélet túl sok izgalommal jár, ezért egy profi bérgyilkos jó esetben kerüli az érzelmekkel való konfrontálódást. tovább... |
|
-
|
videómű
Ironikus értelmű meditációra hív a Naila által énekelt dal szövege, egy központi számítógépen futó programhoz hasonlítva az embert. A személyiségétől megfosztott ember feloldódását illusztrálja a pörgés, a forgás monoton dinamizmusa, amely felfogható az önmagába záródó kör térbeli és időbeli kiterjesztéseként. A zenével harmóniában közeli és távoli felvételek váltakoznak a kitárt karokkal fekvő lányról, aki alatt a föld hol lassabban, hol gyorsabban forog és a nyugodt felhőkről. tovább... |
|
-
|
hálózati mű
A mű egy elbocsátott rendszergazda és Agatha, az eltévedt falusi lány találkozását mutatja be. A rendszergazda felfedi egy új közlekedési eszköz - az Internet számtalan lehetőségét, felülmúlva a tér-idő határait. Agatha globális hypertext utazásának apropóján Olia Lialina az internet non-lineáris és decentralizált szerkezetét vizsgálja. tovább... |
|
-
Sárosi Anita: Térkép (1997)
videómű
A videót Samuel von Hooghstraten, Rembrandt egyik tanítványának kukucskálódoboza ihlette. A dobozokban eredetileg eltúlzott perspektívájú képeket helyeztek el a minél valódibb térhatás elérése érdekében, később kivágott kulisszaképeket rögzítettek egymáshoz képest mélységi irányban eltolva. A videó a kétdimenziós kép síkokra bontásával, a középpontos perspektíva ábrázolási szabályait felhasználva sétálni hív egy, az illúziókat feltáró és paradox módon mégis megerősítő világba. tovább... |
|
-
|
installació
A videóinstallációt a hasonló című magyar nyelvkönyv inspirálta, amely 1962 és 1995 között ötször került kiadásra Novi Sad-ban, Jugoszláviában. Habár az eltelt három évtized alatt számos társadalmi és politikai változás történt a régióban, a kiadó csak az utolsó kiadásban próbálta meg korszerűsíteni a tananyagot, akkor is csak egyetlen lecke esetében. A korábbi „Gyárban" című fejezetet változtatták „Üzletember"-re. A jelenetek dialógusait a szerző nyilvános térben szerzett személyes élményeire támaszkodva, a könyv nyelvi kifejezéseit felhasználva írta meg. tovább... |
|
-
|
videómű / installáció
Az akció során azt gyakoroltam, hogy minél inkább otthonossá tegyem magam teljesen idegen emberek lakásában. Telefonon, utcán és más publikus helyeken szólítottam meg az angliai Hull város lakosait, hogy kérésemre lakásukban elvégezhessek egy általuk javasolt köznapi tevékenységet. (…) A tevékenységeket egy házi videókamerával rögzítették a házigazdák. Az installációban csapdaként felállított tévékészülékeken a 'bekéredzkedés' mozzanatát rögzítő videófelvételek végtelenített formában kerültek lejátszásra. Egy különálló, hagyományos pozícióban elhelyezett monitoron a lakásokban végzett tovább... |
|
-
|
dokumentáció / installáció / interaktív mű
Az interaktív installáció a hengeres anamorfózis jelenségén alapszik. Egy asztal tetején álló krómacél bögre köré torzított képek vetülnek, melyek a bögre virtuális környezetét ábrázolják. A vetítőfelületen kaotikusnak, felismerhetetlennek látszó képek a bögre felületén tükröződve koherens mozgóképekké állnak össze, amelyek a tárgy fiktív környezetét mutatják be. Ha a néző az asztal tetején mozgatja a bögrét, a vetített anamorfikus kép követi annak mozgását, különböző látványokat mutat virtuális környezetéből, pontosan úgy, ahogy valóságos környezetét is tükrözné. A bögre tükröző felületén a környezetnek csak kis része látható, tovább... |
|
KIEMELT SZERZŐK
-
-
Eike (1966 – )
Halle-ban, az egykori NDK területén született. Budapesten él és dolgozik. Felsőfokú tanulmányait filozófia szakon kezdte (1986/87), majd szintén Braunschweigben, a Képzőművészeti Főiskolán diplomázott (1987/92) és ugyanitt prof. G. Büttenbendernél elvégezte a mesteriskolát (1992/93). 1992 óta tagja a budapesti Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesületnek. Szervezői, kurátori tevékenységei között fontos helyet foglal el a Trafó Galéria alapításában való tovább... |
Arany ketrec [dokumentáció / installáció]
A szeglet a fejemben [dokumentáció / installáció]
A színpad [dokumentáció / installáció / interaktív mű / sound art]
Az alagút [dokumentáció / installáció]
Hangolás 3.0 [dokumentáció / installáció]
Múltvágás [dokumentáció / installáció]
Összehúzódás [dokumentáció / installáció]
Windows 2 [dokumentáció / installáció]
tovább...
|
-
Budapesten született. Médiaművész. 1979-ben emigrált Nyugat-Berlinbe, azóta Berlinben él és dolgozik. Az ezt megelőző években 1974-től aktív résztvevője a magyar underground művészeti életnek és számos konceptuális művészeti kiállításon vett részt Budapesten, Hollandiában és Kelet-Berlinben. Fotográfiai tevékenysége mellett Super 8 és 16 mm-es filmeket készített. Diplomáját a német Filmakadémián szerezte és már tanulmányai alatt, a Létezés fikciója I. c. munkájával elnyerte tovább... |
1984 utolsó napja [videómű]
A Lét [Az Ő] Fikciója [videómű]
Gyilkosok [videómű]
Hófehérke [videómű]
Idegen testben [videómű]
Kivéve Marci [videómű]
Mediamatic [videómű]
Superman [video art]
tovább...
|
-
Marosvásárhelyen született. 1986–1992 között a kolozsvári Képzőművészeti Főiskola hallgatója. 1990-től két évig a Jelenlét című folyóirat szerkesztője. Az 1992/1993-as tanévben a Kolozsvári Képzőművészeti Főiskola tanára. 1993–1994-ben a Magyar Képzőművészeti Főiskola Festészet Tanszékén, 1997–1998-ban az Intermédia Tanszékén folytat posztgraduális tanulmányokat. EMARE médiaművészeti csereprogram keretében az elmúlt években tovább... |
Edging [videómű]
Grey [videómű]
Halfway to NW [videómű]
L'autre monde [videómű]
Rever I. [videómű]
The Dance [videómű]
The Healed km [videómű]
Wish [videómű]
tovább...
|
-
-
Budapesten született. Berlinben él és dolgozik. Az 1956-os forradalom idején tagja a „Mecseki láthatatlanok” elnevezésű ellenálló csoportnak, a forradalom leverése után Németországba menekült. A Stuttgarti Képzőművészeti Akadémia (Staatliche Akademie der bildenden Künste in Stuttgart) festő- és grafika szakán diplomázott 1965-ben amerikai ösztöndíjasként. Részt vett a Makói Grafikai Művésztelepeken (1980/90). 1980-tól a festményekkel, grafikákkal párhuzamosan tovább... |
A ház [videómű]
A menekülés [videómű]
Anyó [videómű]
Az eskü [videómű]
Befalazott lelkek [videómű]
Egyezkedés [videómű]
Grimasz [videómű]
Hydrografika [videómű]
tovább...
|
-
Budapesten született. 1955 és 1961 között grafikai és festészeti tanulmányokat folytat a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. 1967-ben egy bécsi ösztöndíjat nyer, és 1996-ig Bécsben és Budapesten él és dolgozik, majd 1996-től csak Budapesten. Tagja a Balázs Béla Stúdiónak (1973- ) és ugyanettől az évtől kezdődően több kísérleti filmet rendez ('Megtanult önkéntelen mozgások', 1973; 'Relatív lengések', 1973; 'Időmérés', 1973/80; 'Arányok', 1979; 'Triolák', 1980/81; 'Kalah', 1980). tovább... |
Arányok [kísérleti film]
Hétpróba [kísérleti film]
Időmérés [kísérleti film]
Kalah [kísérleti film]
Keressük Dózsát [kísérleti film]
Megtanult önkéntelen mozgások 1 - 4. [kísérleti film]
Relatív lengések [kísérleti film]
Térfestés, Buchberg projekt [kísérleti film]
tovább...
|
-
Gyöngyösön született. Középiskolai tanulmányait a nyíregházi Művészeti Szakközépiskola tervezőgrafika szakán végezte (1987/91). Diplomáját a Magyar Iparművészeti Egyetem videó szakán szerezte (1991/97). Tanulmányai végeztével meghívott vendégként vesz részt a stuttgarti Media Master Art Forumon (1997), ettől az évtől kezdve tagja a Balázs Béla Stúdiónak, ahol vezetőségi tag is lesz (1998/01). 1998-2006 között tanít a Magyar Iparművészeti Egyetemen, mellyel tovább... |
Avatar [videómű]
Dragon [videómű]
HOME [videómű]
I Love My Pyjamas [videómű]
INRI [videómű]
NézőPont [videómű]
Sallanita [videómű]
Térkép [videómű]
tovább...
|
-
Budapesten született. A Magyar Képzőművészeti Főiskola szobrász szakán szerzett diplomát (1984). Aktívan részt vett az Erdély Miklós által vezetett interdiszciplináris csoport, az INDIGO kiállításain és pefromanszain (1980/86). 1980 óta vesz részt magyar és nemzetközi szervezésű kiállításokon filmjeivel, videóival és performanszaival (többek közt: Liget Galéria, Budapest, 1987; Knoll Galéria, Budapest, 1990, 1992, Bécs, 1993, 1997; Ludwig Múzeum, Budapest, 1998, 2005; tovább... |
A halhatatlan tettesek [videómű]
Az analfabéta írógépe [videómű]
Check Your Six [videómű]
Ismeri a módszeremet? [videómű]
Kamera a pácban [videómű]
Monstrance Model / Narcissus in the Black Hole [installáció / interaktív mű]
Munkanélküli Ariadné [videómű]
Semmi sincs úgy, mint azelőtt [videómű]
tovább...
|
-
-
Budapesten született. Egyetemi tanár, rektorhelyettes, médiaművész. A Magyar Képzőművészeti Főiskola (ma: Magyar Képzőművészeti Egyetem, MKE) festő szakán végzett, tanárai voltak Nagy Gábor és később Maurer Dóra (1988/92). Az Intermédia Tanszéken számítógépes gyakorlati foglalkozásokat vezetett (1992) és intermédia diplomát is szerzett (1994) posztgraduális tanulmányaival egyidejűleg (1992/94). Számítógépes animációt oktatott a Magyar Iparművészeti Főiskolán (1994/95). tovább... |
Aura [dokumentáció / installáció / interaktív mű]
Cryptogram [komputerművészet / interaktív mű / hálózati mű]
Kamuflázs [dokumentáció / installáció / interaktív mű]
Nyitott mű [installáció / videómű]
Oculus Artificialis Teledioptricus 2.0 [dok. / installáció / interaktív mű]
Promenade [documentation / installation art / interactive art]
Smalltalk [documentation / installation art / interactive art]
Vizuális Kommunikáció [dokumentáció / installáció / interaktív mű]
tovább...
|
KIEMELT ESEMÉNYEK
-
|
|
előadás (2010. 10. 20.)
Miként lehet jól leképezni az előlények kifinomult mozdulatait? A nagy sebesség, és téri komplexitás ellenére is láhathatóvá és mérhetővé tehető-e a biológiai eredetű mozgás? Ezek voltak a nagy kérdések E. J. Marey (1830-1904) francia orvos számára, aki egyébként az első elektrokardiográf megalkotója volt. A helyváltoztatásról szóló fényképtanulmányiban az volt a célja, hogy az emberi mozgás általános leirását megteremtse. Feltalált egy új módszert, mellyel a reprezentáció téri-idői felbontásának optimalizálása volt elérhető. Ez a módszer az ún. kronofotográfia, melyben az egyébként láthatatlan mozgó ember fejére és izületeire szerelt tovább... |
-
|
|
előadás (1996. 01. 26.)
1275 körül, amikor Raymundus Lullus feltalálta logikai gépét, a Földközi-tenger három kiterjedt kulturális áramlat közötti interfészként működött. Spanyolország egésze, de különösen Mallorca szigete, három vallás olvasztótégelyének volt mondható - azé a három vallásé, amelyek a világ történetét máig meghatározzák: a kereszténység találkozott itt a muzulmán kultúrával, valamint a zsidó hagyomány fontos elemeivel. Raymundus Lullus munkássága alig valamivel a sikeres spanyol „reconquista" után kezdődött, ami 1492-ig nem ért véget. Ezért fontos, hogy találmányát a korabeli speciális helyzeten belül vizsgáljuk, vagyis egy tovább... |
-
|
|
előadás (1996. 01. 22.)
Előadásomban a mozi vagy a filmi jelrendszer elmúlt száz évének újrainterpretálására teszek kísérletet, ezt követően pedig kifejtem, hogy véleményem szerint milyen irányba kellene haladni az elkövetkezendő száz évben. Az előadás címe: Az intelligens kép. Természetesen ez paradoxon, hiszen egy kép nem lehet intelligens, én azonban a következőkben bemutatom, hogyan változtattuk meg a képkészítés technikáját valamint a képek tartalmát egészen addig, míg végül is megpillanthattuk a jövőben az úgynevezett intelligens képet. (P.W.) tovább... |
-
|
|
televíziós műsor (adás) / konferencia (1990)
(…) 1989 december végét, az új, szabad román televízió (és a magyar adások) néhány napját joggal nevezhetjük a televízió-történet, a tévé-médium kivételes időszakának, (…) mert mai szemmel látszik, ez a néhány nap egyszerre volt a televíziózás csúcspontja és végpontja. Amit „televízióként” korábban megszoktunk, az 1990-es évekkel lényegében véget ért, a 21. századdal pedig mindenütt teljesen eltűnik. A médiumok velünk vannak címmel 1990 áprilisában Budapesten rendezett konferencia egyik előadója, Vilém Flusser szerint a romániai televíziós fordulat döntő újdonsága, hogy tovább... |
-
|
|
előadás (1997. 07. 02.)
(...) Az Ultimatte segítségével különböző tárgyak különböző nézeteit lehet összekomponálni és így igen komplex „építészetet” alkothatunk. A falakat, padlókat és mennyezeteket ábrázoló modelleket felállítjuk valahol – ezek a stúdió ugyanazon pontján maradnak az egész forgatás alatt. Nevezzük ezt kiinduló felállásnak. Most képzeljük el, hogy különböző pozíciókból tekintünk ezekre a tárgyakra. Perspektivikus benyomást keltünk, ha a kamera a megfelelő helyre állítva a megfelelő távolságból tekint az egyes tárgyakra, a megfelelő dőlésszögben és fókusszal. (...) (Z.R.) tovább... |
-
|
|
dokumentáció / kiállítás / interjú (1994)
(…) A koncepció szerint a közönségnek konfrontálódnia kellett a művekkel, beléjük kellett botlania, anélkül meglátnia, hogy túlságosan azonosíthatóak-azonosítottak lettek volna (ami a múzeumokban kiállított munkákra mindig jellemző). A magyar közönség úgy találkozott a POLLIFÓNIÁVAL, hogy kinyitotta az újságot vagy egy folyóiratot, felszállt a buszra, autóval átment a hídon, belépett egy nyilvános telefonfülkébe, kapott egy hivatalos, lebélyegzett borítékot, bement a zöldségeshez, sétált az utcán, ránézett egy elektromos hirdetőtáblára, esetleg egy bombatölcsérre vagy elhagyott grundra bukkant, tovább... |
-
|
|
kiállítás (2007. 03. 24-2007. 05. 28.)
Bár Kempelen világát több mint kétszáz év választja el tőlünk, a XVIII. század második felének technikai, műszaki újításai, az egymást túllicitáló tudományos felfedezések és művészeti formák sokszerűségének atmoszférája és jelenünk között felismerhetőek a hasonlóságok. Kempelen szerkezetei a technika- és eszmetörténet számos kiemelkedő alakja számára jelentettek inspirációs forrást; a kiállítás az innovatív gondolat sorsát is nyomon követi egészen napjainkig. A tárlat a történelmi keresztmetszet mellett olyan, részben kifejezetten erre az alkalomra tovább... |
-
|
|
előadás (1996. 01. 23.)
Mindent felemésztő szerelmi viszonyom a mûvészettel nyolc-kilenc éves koromtól tizenéves korom végéig tartott. Ennek éltem. Ha csak tehettem, minden koncertre, színdarabra, operaelőadásra és kiállítás-megnyitóra elmentem. Az életben semmi másnak nem volt értelme számomra. Nem döntöttem el, hogy művész leszek, csak tudtam, hogy nem leszek banki alkalmazott vagy felszolgáló. Szerettem hegedülni, de amikor a hivatásos mûvészléttel kellett szembenéznem, rájöttem, óriási hibát követtem el. A hatvanas évek közepén New York-ban találtam magam, egyik buliról a másikra jártam, tovább... |
-
|
kiállítás / bemutató (2004. 10. 22.)
A luma2solatorral mindenki saját maga készíthet fénygraffitit, amelyet egy hosszú záridejű kamera rögzít. A beépített vaku pedig azt is lehetővé teszi, hogy a képen a fényszóró spray-vel rajzoló látogató, a mű alkotója tehát, is láthatóvá váljon. Az alkotás mikéntjét egy hangfelvétel magyarázza el, az eredmény pedig rögtön láthatóvá válik a monitoron. Amikor éppen nem készül fénygraffiti, az eszköz a korábban rögzítettekből mutat válogatást. A képek az Internetre is kitehetőek, ilyenkor egy-egy számsor rendelődik hozzájuk, ami jelszóként funkcionál. Általában „üresen” indulnak az installációk, az első, kedvcsináló képeket felkért művészek vagy tovább... |
-
|
|
előadás (1998. 03. 26.)
Siegfried Zielinski média-archeológus előadásában a 20-as évek avantgardját és napjaink technológiai színterét egymásra vonatkoztatva elemzi, a művészet és a tudomány gyors ütemben változó összefüggéseit sokszorosan összetett szempontrendszer alapján vizsgálja. A multimédia a prezentáció keretében bemutatásra kerülnek többek között az alábbi filmek illetve filmrészletek: Viking Eggeling: Diagonális szimfónia; Walter Ruttmann: Opus (II-IV); Férdinand Leger: Gépi balett; Dziga Vertov: Filmszem; Luis Bunuel/Salvador Dalí: Egy andalúziai kutya. tovább... |
